Az ágdarálás egyre népszerűbb és határozottan praktikus megoldás a zöldhulladék kezelésére. Intézményi szinten azonban ennél sokkal több: egy stratégiai döntés, ami támogathatja a költségek optimalizálását és a fenntarthatósági törekvéseket. De mi legyen a darált ágakkal?
Három hasznosítási lehetőséget érdemes fontolóra venni: mulcs, komposzt, valamint biomassza, és persze mindegyik megoldásnak megvannak az előnyei és hátrányai, amelyeket érdemes átgondolni. Ha Te is kíváncsi vagy, miként hozhatod ki a legtöbbet a zöldhulladékból, neked szólnak a következő sorok!
1. Mulcs
Az ágdarálék egyik legelterjedtebb felhasználási módja a mulcs készítése. Az aprított faanyag a talaj takarásaként szolgál, védi azt az eróziótól és segít megőrizni a nedvességtartalmát. A mulcs gátolja a gyomnövények terjedését, tápanyagokat biztosít a talaj számára, és kifejezetten dekoratív lehet a parkokban.
Ugyanakkor jó, ha azt is tudod, hogy nem minden fafajta alkalmas arra, hogy ilyen formában kezdjen új életet, tölgyet például nem tanácsos erre a célra használni. Ezen felül a mulcs folyamatos utánpótlást igényel, mivel idővel lebomlik, a kérdést tehát alaposan át kell gondolni.
Példa:
A fővárosban különösen nagy érték a mulcs! Az önkormányzatok a parkfenntartási munkák során keletkezett ágdarálékot mulcsként használhatják fel a közterületi növényágyások takarására, amivel hosszú távon rengeteget spórolhatnak az öntözés és gyomirtószer költségein.

2. Komposzt
A darált ágak komposztálhatóak, ha a megfelelő arányban keverjük más szerves anyagokkal. Az eredmény egy tápanyagban gazdag talajadalék, melynek használata esetén minimálisra csökkenthető a műtrágya-igény, ráadásul a hulladéklerakók terhelése is jelentősen csökken.
Viszont azt is tudnod kell, hogy a komposztálás időigényes folyamat, amely heteket-hónapokat is igénybe vehet. Amellett, hogy megfelelő arányú keveréket igényel, a komposztálás folyamatát figyelemmel kell kísérni, így tehát előnyei mellett némi plusz munkával is számolnod kell, ha ezt választod.
Példa:
Egy oktatási intézmény a helyi komposztáló rendszerben hasznosíthatja újra az ágdarálékot és a kertkarbantartás alkalmával keletkező egyéb zöldhulladékot, ezeket pedig később az iskolakert növényeinek tápanyag-utánpótlására használhatják fel.
3. Biomassza
Kevesen gondolnak bele, de a faapríték egy nagyobb, közös cél érdekében, akár biomassza alapanyagként is felhasználható. Ez ilyen formában megújuló energiaforrást biztosít, vagyis az ágdarálék, ami sokak számára egyszerű zöldhulladék, része lehet a bolygót támogató körforgásos rendszernek.
Tény azonban, hogy a biomassza alapanyagként való felhasználás logisztikai kihívást jelenthet és az ágdarálék szállítása költséges lehet. Ezért mielőtt meghoznád a döntést, mindenképpen fontos a helyi adottságok figyelembe vétele.

Példa:
Egy ipari létesítmény, aminek a zöldterülete tetemes mennyiségű zöldhulladékot termel ki, átadhatja azt egy biomassza-erőműnek, ami az alapanyagot a helyi távfűtési rendszerben hasznosíthatja vagy egyéb módon járulhat hozzá a nem megújuló energiaforrások használatának visszaszorításához.
Ne feledd, a megfelelő megoldás kiválasztása a helyi körülményektől és igényektől függ, ezért érdemes minden lehetőséget alaposan átgondolni és akár szakértőkkel is konzultálni. Az azonban biztos, hogy bármelyiket is választod, először is kelleni fog egy csapat, akik elvégzik helyetted az ágdarálást.
Ha a fővárosban vagy annak környékén keresel ehhez egy megbízható partnert, nem is érdemes tovább menned, nálunk jó helyen jársz. Kérj ajánlatot és bízd ránk az ágdarálást Budapesten, hogy neked már csak a végeredményre kelljen koncentrálnod!